Miért éppen a transzszibériai vasút?

A terv megszületése

Az ötlet mi szerint, végig utazunk a világ leghosszabb vasútvonalán, úgy három évvel ezelőtt született meg. Akármennyire is hihetetlen, egy óvodai rendezvényen. Ott ismertem meg Imit, a leendő útitársamat. Tudjátok, hogy van ez, az egyik pillanatban megismerkedsz valakivel, aztán pár óra múlva azon veszed észre magad, hogy már meg is terveztünk egy utazást a nagy transzszibériai vasúton. Mivel a gyerekeink egy óvodába és azon belül egy csoportba jártak, így nem volt nehéz tovább csiszolni a tervet. Már az elején eldöntöttünk, hogy három év múlva, ha törik, ha szakad, megcsináljuk és nincs az a dolog, ami eltántoríthat. Ennyi idő azért is kellett, hogy alaposan felkészüljünk rá és nem utolsó sorban azért, hogy összeszedjük az útravalót. Már az elején egyetértettünk abban is, hogy csak az egyik irányba utazunk vonattal és visszafelé már repülni fogunk. A cél kezdetektől fogva mindig is a klasszikus oroszországi útvonal volt, semmi Kína vagy Mongólia nem jöhetett számításba. Útközben csak egy néhány napos megállót tartottunk fontosnak, az pedig nem más, mint Irkutszk volt. A város körülbelül az út kétharmadánál található és úgy szokták nevezni, mint a Bajkál-tó fővárosa. Látni ezt a tavat legalább olyan fontos terv volt, mint az egész vonatozás. Ennek ellenére az út így is két hetes lett, nem hiába, Oroszország nem kis ország. Ennél hosszabbra már nem akartuk szervezni, ugyanis munka és család mellett, arra már nem lett volt sem időnk sem pénzünk.

Nekem volt már a múltban jó pár vonatos utam még a Szovjetunió területén, vonatoztam nem is keveset a rendszerváltás utáni Ukrajnában és Üzbegisztánban is. A legtöbb idő, amit a vonaton eltöltöttem egyhuzamban, az 4 nap volt, igaz akkor még gyerek voltam. Iminek, azt hiszem másfél nap volt a rekord és az is itt Nyugat-Európában. A sok múltbeli emlék miatt úgy éreztem van fogalmam, hogy mire vállalkozunk.


Transzszibériai vasút. 100Э számú vonat útvonala az összes megállóval.

 

Egy kis érdekesség

A nagy transzszibériai vasút térképen, mellék vonalakkalSokak álma, hogy egyszer végigrobogjanak a világ legnagyobb vasút vonalán, aminek a távolsága Moszkvától- Vlagyivosztokig egészen pontosan 9 288 km, ebből az európai 1 776 km és 7 512 km az ázsiai. A vasútvonal építése százhuszonhat évvel ezelőtt kezdődött és 26 évig tartott. A vonalvezetése és az útvonala rengeteget változott az idők során. Voltak idők, amikor a kiinduló állomás Szentpétervár volt és a Bajkál-tavat sem mindig kerülte meg. Éveken keresztül komppal vitték át a vonatot a tó túloldalára. Továbbá a vasútvonal 7 időzónán, 16 nagy folyón és 87 nagyvároson halad át.

Kedvenc hűtőmágnesemA vasútvonal kétvágányú és széles nyomtávú (1 524 mm). 2002-ben fejeződött be a vonal teljes villamosítása. Dióhéjban talán ennyi elég is, nem szeretnék itt most regényeket írni , mert nem ez a célja ennek az írásnak. Akit komolyabban érdekel ez a téma, az interneten rengeteg információt talál. Most pedig megpróbálom felvázolni a lényeget arról, hogy mit is érdemes tudni annak, aki esetleg tervez egy hasonló utat.

 

Tavaly még a Google is megemlékezett a 100 éves transzszibériai vasútról

 

Nincs olyan hogy transzszibériai expressz, vagy mégis?

Először is szeretném eloszlatni a tévhiteket és kijelenteni, hogy nincs olyan, hogy „transzszibériai expressz”, legalábbis hivatalosan nincs. Az utóbbi időben az összes vonatra ráaggatják ezt a jelzőt, ami Szibériában közlekedik. De ha nincs, akkor mégis milyen vonatok vannak? Oroszország egyetlen nagy állami vasúttársasága az „РЖД” (magyarul: RZD, „Oroszországi Vasutak”) elég fejlett vasúthálózattal rendelkezik, rengeteg személy-és gyorsvonat közlekedik Oroszország és azon belül Szibéria szerte. Összesen kettő vonat van, amely az elejétől a végéig megteszi a Moszkva-Vlagyivosztok-Moszkva távolságot. Az egyik ilyen a híres 1/ 2 –es, vagy másképp: 001M/002M számot viselő gyorsvonat (az összes vonatnak van egy rövid számkódja. A számok után van még egy betű is, de annak egészen más a jelentése), az egyetlen, amelynek neve is van, „Rosszia” (vagyis Oroszország). Valahol olvastam, hogy már hivatalosan csak 1 vagy 2 számú vonatnak hívják, de az biztos, hogy a hivatalos menetrendekben még mindig használják a „Rosszia” elnevezést. A vonat különlegessége még a festésben van, amíg az összes vonat az RZD szürke színeiben pompázik, addig ez 2000-től az orosz zászló trikolor színeit viseli Ez Oroszország első számú és a legfontosabb vonata, ez az 1-es szám is erre utal. Talán ezért is örvend ekkora népszerűségnek a külföldiek szemében és sokszor emiatt ők „transzszibériai expressznek” nevezik. Nem így vélekednek az oroszok, akik szerint semmivel sem különbözik a többitől. Talán egy dologban mindenki egyetért, hogy ez az egyik legdrágább vonat és emiatt ritkán találhatunk rajta olyan oroszokat, akik egy szuszra megteszik Moszkva-Vlagyivosztok vagy Vlagyivosztok-Moszkva távolságot. Ezen a linken bepillantást nyerhetünk abba, hogy is néz ki belűről.

A másik vonat, a fenti Rossziának, a kevésbé ismert „mostoha testvére”. A száma: 99 / 100-as (vagy másképp: 99Э/100Э), ez a gyorsvonat néhány dologban különbözik az előzőtől, például itt nincsenek első osztályú hálókocsik és valamivel lassabb a menetideje. A két vonat felváltva szokott indulni Moszkvából, különböző napokon. Régen csak a páratlan napokon indult a fővárosból, a 2-es pedig a páros napokon, de az utóbbi időben sok minden megváltozott. Érdemes megnézni a teljes éves menetrendet. Példaként itt a 2018-as egész éves menetrend, Moszkvai indulással: 99Э/100Э és 001M/002M.

 

Rövid összehasonlítás

001M/002M („Rosszia”) 99Э/100Э
Menetidő: 6 nap és 10 perc 6 nap 23 óra és 5 perc
Moszkvából indulás: 23.45 (moszkvai idő szerint) 00.35 (moszkvai idő szerint)
Vlagyivosztoki érkezés: 23.55 (moszkvai idő szerint)
06.55 (helyi idő szerint)
23.40 (moszkvai idő szerint)
06.40 (helyi idő szerint)
Kocsi osztályok: Első, másod és harmad osztály Másod és harmad osztály
Út jellege: Kevesebb állomás, rövidebb megállók Több állomás, hosszabb megállók

Ezzel, azt hiszem, a végére is értünk; a többi vonat, ami hasonló szerepet tölt be, tudtommal magánkézben van. A legjobb példa erre a „Golden eagle”, amelyet még úgy is szoktak nevezni, hogy „transzszibériai Orient expressz”. Talán ezért is terjedt el a köztudatban az „express” elnevezés. Ez egy nagyon gazdagon felszerelt luxus vonat, ahol az árak már nem evilágiak, azt hiszem 5-6 számjegyűek dollárban. Csak a nagyon tehetősek tudják megfizetni. Itt olyan mesterséges környezet alakítottak ki, hogy a gazdag külföldi utas már abszolút nem látja az igazi Oroszországot és persze teljesen téves kép alakul ki az országról. Amit többek között kínálnak: hosszabb megállók, buszos kirándulások, idegenvezetés, teljes ellátás stb.

Van még egy érdekes vonat a „Krugobajkálszkij expressz”, magyarul Bajkált körbeutazó expressz. Róla azt kell tudni, hogy csak a Bajkál-tó száz kilométeres partszakasza mentén közlekedik. Azért érdekes, mert a legtöbb a transzszibériai vasútról szóló írásokban, útikönyvekben, vagy az utazási irodák brossúráin éppen az itt készült képeket szokták felhasználni. Ezt a vonalat már rég nem használják személy és teherszállításra, karnyújtásnyira halad el a Bajkál-tó gyönyörű partjától. Meg merem kockáztatni, hogy talán erről a helyről készül a legtöbb vonatos tájkép, ami fellelhető az interneten és transzszibériai vasútként van eladva. A képeken mindig látni lehet egy szép kőhidat, néhány alagutat és egy szinte hibátlan dimbes-dombos környéket. Amitől még nosztalgikusabb képet fest, az az, hogy ezt a vonatot is, mint az „Golden eagle”-t, egy régi gőzmozdony húzza.

A tervezés kezdeti szakaszán én is sokszor beleugrottam ebbe a csapdába, a google segítségével rengeteg gyönyörű képet töltöttem le a transzszibériai expresszről, utólag megnézve a nagy része a fent említett vasútvonal mentén készült. Persze nem arról van szó, hogy klasszikus útvonalon nem lenne szép a táj, de egyáltalán nem olyan, mint azokon a képeken, talán sokan csalódhatnak is emiatt.

Mi amellett maradtunk, hogy egy igazi Oroszországot szeretnénk látni, ezért egyszerű, olcsó és lassú 99/100-as számú vonat mellett tettük le a voksunkat. Az 1 / 2 „Rosszia” nevű vonat nálunk már a kezdeteknél sem jöhetett számításba, itt a jegyek gyorsan el szoktak fogyni, és talán ami a legfontosabb háromszor annyiba kerülnek, mint az 99/100-son.

 

Mikor, hogyan és milyen jegyet vásároljunk?

„Platszkárt” kocsik a reklámban
„Platszkárt” kocsik a reklámban

Ami a kényelmet illeti, őszintén szólva nem értem azokat, akik a harmadosztályt választják, lehet, hogy harmad vagy negyed annyiba kerül rá a jegy, de ez tényleg szó szerint egy marhaszállító. Itt nyitott térben 54 ember van belezsúfolva. Még az oroszok nagy többségének is az a véleménye, hogy ha több pénzük lenne, biztos a másod osztályt választanák. Aki nagyon sok megállót tervez és csak az alvás miatt kell valami fekvő lehetőség, ott érthető a dolog. Viszont aki hosszabb útra vállalkozik, mint mondjuk mi, és a vonatozás az elsődleges, annak a másod osztályost ajánlanám. Semmivel sem kap kevesebbet a pénzéért, ugyanúgy tud ismerkedni és beszélgetni a helyi emberekkel. Nem kevesebbet lát Oroszországból, mint aki a harmad osztályon utazik, négyszemélyes fülke bőven biztosít erre lehetőséget. Tapasztalatból mondom, a múltban volt szerencsém az összes osztályon utazni. A harmad osztályt, ha lehet, akkor messziről kerülöm, elég, ha az ember átsétál rajta, ez már így önmagában is egy élmény.

„Platszkárt” kocsik a valóságban
„Platszkárt” kocsik a valóságban

A másodosztályon, kettő kényelmi típusból választhatunk. Van az úgynevezett sima másodosztály (2Л) és a fokozott kényelmű (2Э). A fokozott kényelműbe, a jegy mellé jár még egy meleg étkezés, higiéniai csomag (fogkrém, fogkefe stb.), garantált klíma, ami a meleg napokon nem egy rossz dolog és a garantált „bio WC”. Ez a fajta WC azért jó, mert egy zárt rendszer és az anyagot nem a sínekre űrit, hanem egy tartályba gyűjti. Ez azért jó, mert a sima WC-nél, ha ránk jön a hasmenés és éppen egy városba ér be a vonat, akkor simán kizavar onnan az utaskísérő, utána pedig arra az időre lezárja az ajtót. A bio WC esetében ez nem fog megtörténni. Hogy miért beszélek ennyit a WC-ről? A WC azért is nagyon fontos, mert több napra átváltozik fürdőszobává és öltözővé. Fontos tudni, hogy a fokozott kényelmű másodosztályos jegy most jelenleg 520 rubellel drágább a sima másodosztályúnál. Továbbá azt is érdemes még tudni, hogy a felső és alsó ágy között elég jelentős árkülönbség van. Valamikor az alsó ágy akár 30%-kall is többe kerülhet, mint a felső, ez mindkét típusra és osztályra igaz.

Az első osztályos kocsik belülről
Az első osztályos kocsik belülről

A másik fontos kérdés, hogy mikorra időzítsük az utazást? Talán azzal nem mondok újdonságot, ha azt mondom, hogy télen (kivéve az új év és az ortodox karácsony) valamivel kevesebben utaznak, mint nyáron, amikor is az egekbe ugrik a jegy ára. Véleményem szerint a legjobb időpont az utazásra a tavasz vége (május, június eleje) vagy az ősz eleje (szeptember). Szerintem az időjárás, igen fontos szempont egy ilyen utazás esetében, például én semmi jót nem látok egy decemberi útban, nem elég hogy hideg van, de ráadásul alig látni valami szépet a sok hó miatt. Mi azért is a szeptembert céloztuk meg, mert nincs is szebb szibériai táj az őszinél és természetesen a jegyárak és sokkal kedvezőek.

E-jegyeinkFontos tudni, hogy az RZD weblapján a vonatjegyet az utazás előtt 60 nappal lehet csak megvásárolni. Ez körülbelül 2017 év elejétől változott meg, előtte 45 nap. A jegyárak naponta változnak, több tényező is hatással van az árszintre. Ugyanúgy, mint a repülőjegyeknél, az utolsó egy-két hétben nagyon megdrágulnak. Én azt tapasztaltam, hogy már az elején, ahogy a rendszer engedi, meg kell venni a jegyeket. Körülbelül 3-4 napig változatlanul alacsonyak, utána nagy mozgásba kezdenek az árak.

 

E-jegyeinkSokan tévesen azt gondolják, hogy ha például megveszik a jegyet egészen Vlagyivosztokig, akkor az egész út során annyiszor szálnak le ahányszor akarnak. Sajnos ez nem így van. A jegy vásárlásával, egyúttal a helyjegyet (ágyat) is megvásároljuk, külön ez nem lehetséges. Tehát ha több helyen akarunk leszállni illetve felszállni, akkor annyiszor kell jegyet váltanunk. A jegy akkor a legolcsóbb, ha két végpont között veszünk, minél több leszállás illetve felszállás tervezünk, annál, drágább lesz, ha a végén összeadjuk az összeset. Nekünk csak egy megálló volt a tervben, ami végül körülbelül 20%-al megdrágította a végösszeget. Természetesen aki, ráér, az megnézheti az összes jelentős nagyvárost, de ehhez minimum egy hónap kellene, és rengeteg pénz. Nekünk egyikből sem volt sok.

A másik nagyon fontos és sokat vitatott dolog a jegyek megvásárlása. Nagyon sok élménybeszámolóban olvastam, hogy a legtöbb embernek nehézségei támadtak a kártyás fizetéssel az orosz vasúttársaság weboldalán és ezért sokan kénytelenek voltak egy más orosz vagy külföldi weboldalon keresztül megvenni a jegyeket. Persze jóval magasabb áron. Lehet, hogy 3-4 évvel azelőtt bonyolult és kicsit érthetetlen volt ez a jegyvásárlási folyamat az RZD oldalán, de mára ez már a múlt. Én semmiféle problémával nem találkoztam, nagyon sima és problémamentes jegyvétel volt. Egy fontos dolog van, feltétlenül MasterCard kártyánk legyen. Az oldal ugyanis ragaszkodik az úgynevezett: „3D Secure/Secure Codе technology” biztonsági protokollhoz, amit csak a MasterCard tud. Jó pár fórumon olvastam, hogy VISA kártyával nem működik, annak ellenére, hogy úgy reklámozzák, hogy mind a két típusú kártyával fizethetünk. Én nem kockáztattam VISA kártyás fizetést, és biztosra mentem. Beszereztem egy MasterCard hitelkártyát. Aki még nem hallott erről a 3D-s dologról, azt megnyugtatnám, hogy ez csak egy kiegészítő biztonság, miután beütöttünk minden fontos infót, kártyaszám, kártya tulajdonos stb., fizetés előtt még kérni fog egy internetes biztonsági kódot (ami minden vásárlás alkalmával egyedi). Ezt a kódot a bank SMS-ben küldi el, majd be kell írni a felbukkanó ablakba, és azután már meg is vagyunk. A továbbiakban kinyomtatjuk az e-jegyeket egy A4-es papírra és mehet is az utazás. Van is egy érdekes videó az RZD oldalán arról, hogy hogyan is kell megvásárolni az e-jegyet. Sajnos csak orosz nyelven elérhető.

A további részletekért érdemes elolvasni a további posztjaimat. Folytatása következik…

“Miért éppen a transzszibériai vasút?” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Köszi az észrevételt. Én ugy írtam, ahogy ők szokták átírni latin betűkre (Wikipédia: Joint Stock Company «Russian Railways» (JSCo «RZD»). )

    Válasz
  2. Üdv, Nagyon tetszett a beszámolód, végigolvastam az összes részt. Április végén tervezem a vonatozást, ugyanilyen formában, Moszkva-Irkutsk és Irkutsk-Vlagyivosztok bontásban. Már a jegyeket is megvettem a RZD weboldalon. Annyit szeretnék kérdezni, hogy az A4-re kinyomtatott jegyet az útlevéllel közvetlenül csak az utaskísérőnek kell odaadni a felszálláskor, vagy előzetesen az elektronikus jeggyel pl el kell menni jegypénztárhoz vagy automatához is? Biztosra akarok menni, mert angolba se vagyok túl jó, oroszba meg végképp :-). Zoltán

    Válasz
    • Szia. Nagyon örülők, hogy tetszett az írásom! 🙂 A kérdésedre a válaszom igen, csak az utaskísérőnek kell megmutatni, bár ők sem nagyon kíváncsiak rá. Nekik csak az a lényeg, hogy az ő kis gépükben (amolyan okos telefon féle…) benne legyen a neved és az adataid. Először én is oda mentem a vasútállomás kasszájába és rákérdeztem. Ott azt mondták, hogy semmi dolgom nincs egy ilyen jeggyel (bele is van írva, hogy ezzel a jeggyel be is vagy csekkolva) 🙂
      Ha bármi más kérdésed van, akkor írj nekem az info kukac alexkaland.hu -ra. Egy ilyen utazás még egy orosznak is óriási kaland 🙂
      Üdv: Alex

      Válasz

Szólj hozzá!

kettő × kettő =